Az elhunyt tulajdonostárs egyenes ági örököse, aki nem rendelkezik szakmai tudással, mégis szavazati joga lesz a cégben és osztalékigényt fog fenntartani.
Kritikus pillanatot él meg egy vállalkozás, amikor az egyik tulajdonos váratlan elhalálozása következtében a vagyonát öröklő legközelebbi hozzátartozó kerül be a tulajdonosi körbe. Ekkor merül fel az a két alapvető kérdés, hogy vajon az új örökös eladja-e az üzletrészét, vagy inkább megtartja azt és részt vesz a cég életében, valamint milyen jellegű kihívásokkal és potenciális veszélyekkel néz szembe a cég azáltal, hogy egy mély szakmai tudást nem birtokló örökös kerülhet döntéshozó pozícióba – mindezt anélkül, hogy a többi tulajdonos megakadályozhatná az örökös befolyását a cég felett.
Ha az örökös úgy dönt, hogy kihasználja az új helyzetet, befolyást szerez a cég ügyeiben és aktívan részt kíván venni az üzletvezetésben. Más lehetőségként el is adhatja részesedését, legyen szó akár azonnali készpénz-szerzési szándékról, akár más stratégiai megfontolásról.
Ha az örökös döntése a megtartás mellett születik meg, akkor fennáll a veszélye annak, hogy gyakorlatilag rögtön rányomhatja a bélyegét a cég döntéseire. Az örökös jogosult lesz a társasági üléseken történő aktív részvételre, így befolyásolhatja a stratégia kialakítását, a pénzügyi terveket, sőt még a cég operatív tevékenységének napi menetét is. Ez komoly kockázatot hordoz magában, tekintettel arra, hogy ha az örökös nem rendelkezik az adott szektorra jellemző mély szakmai ismeretekkel, akkor olyan stratégiai döntések meghozatalában vehet részt, melyek hosszú távon hátrányosan érinthetik a céget. Hozzá nem értése következtében olyan belső konfliktusok alakulhatnak ki, melyek aláássák a cég stabilitását és zavart okozhatnak annak működésében. Ezen kívül a tulajdonos osztalékigénye nyomást gyakorolhat a cég likviditására és erőforrásaira, ami fokozottan problémás lehet abban az esetben, ha az örökös rendszeres kifizetésekre számít.
Ha viszont az örökös az eladás mellett dönt, a cégnek szüksége lesz a gyors likviditásra vagy egy jelentős tőkeinjekcióra, hogy megvásárolja a számára fontos üzletrészt a további zökkenőmentes működéshez. Amennyiben a vállalkozásnak nincsen elegendő saját forrása, ez nagy gondot jelenthet. Továbbá, ha a cégérték nem lett az alapításkor a cégokiratba foglalva, akkor a különböző értékbecslések közötti eltérés további vitákat és nézeteltéréseket gerjeszthet az örökös és a cég többi tagja között. Az ilyen helyzetekben az eltérő értékbecslések összeegyeztetése komoly nehézségeket okoz, hiszen a magyar jogszabályok nem szabályozzák, hogy mi alapján határozható meg a cégérték.
Ezek fényében két lényeges tényezőre van szükség a helyzet áthidalására: